Talán nincs attól szebb érzés, mikor érzed hogy ott vagy ahová tartozol. Amikor büszke vagy arra ahol vagy, és arra is ami vagy. Nincs sem célod, sem elvárásaid, csak teszed amit tenned kell, ösztönösen, ezrekkel együtt. Akkor is ha már hangod nincs, és akkor is ha már nem hallod a szavakat, csak ha ordibálnak a füledbe. A tegnapi nap ilyen volt. De kezdjük az elején.
2011. Egy nyári este. Sitti a barátaival töltötte az idejét, amikor az egyik srác megemlítette hogy a hétvégén a Hungaroringen lesz valamilyen futam, ingyenes a belépés, menni kellene. Sitti soha nem volt ilyen helyen, és már csak a kíváncsiság miatt is rábólintott. Akkor még nem tudta hogy mire vállalkozik, és hogy ez a bólintás lesz az ami megpecsételi a sorsát. A versenynaptárba is véletlenül került be a futam, egy másik helyszín elmaradása miatt.
Elindultak hát. Térképpel felszerelve, az ismeretlenbe. Nem tudták hogy milyen csodának lesznek részesei. Valamit arról lehetett hallani, hogy mintha lenne a bajnokságban egy magyar srác, de hogy ki az arról fogalmuk sem volt. Az elsuhanó autó oldaláról lopták le a nevet. "Michelisz".
A bajnokságnak van egy olyan sajátossága hogy minden hétvégén két futamot rendeznek. Egy állórajtost, és egy gördülő rajtost. Norbi az első versenyen akkor második lett. Mekkora siker volt az, és mekkora ünneplés...a magyar pályán soha nem látott ováció zengette meg az eget. Az eget, ami már akkor borús volt, mintha sejtetne valamit a második futam előtt. Mindenki érezte hogy itt valami történni fog. A csoda csak ezután lett.
Eljött a második futam. Norbi csodásan rajtolt, viszont az első kanyar előtt lecsúszott a pályáról, és belement az egyik előtte lévő pilótába. Az autójának nem maradt eleje, minden ami leszakítató volt ott és akkor leszakadt.
http://hungaroauto.hu/wp-content/uploads/2011/06/michelisz2-600x368.jpg
Aztán ezt a csalódottságot az ég sem bírta. Norbi balesetét követően szinte azonnal leszakadt az eső. Norbi bevánszorgott a csapathoz, és időközben a versenyt jópár percre megszakították az időjárás miatt. Az ég is a magyarokkal volt. Az autónak leszakadt a hütőrendszere, a BMW szerelői átszóltak hogy hűtő nélkül a motor fel is robbanhat. De ha robbania kell akkor robbanjon a pályán. Norbi kocsiját ragasztószallagokkal összerakták is ugyan az utolsó helyre de visszaküldték a pályára.
http://www.zengomotorsport.hu/userfiles/tartalom2011/4_budapest/2011_budapest_michelisz_1085_resize.JPG
Az akkori évet a Chevrolett uralta. Minden pályán, minden versenyen az övéké volt a leggyorsabb kör. Egy futamot kivéve.
Norbi a rommátört, majd megösszeragasztott autóval az utolsó helyen az utolsó körben megfutotta a verseny leggyorsabb körét. Vidéken erre szokták azt mondani hogy csoda.
Akkor, ott eldölt valami. Sitti rajongó lett. Abból pedig a legrosszabb. Az a megszállott fajta. Az utazós, virrasztós, sorbaállós féle.
2012. A következő magyar futam éve.
Akkor már nem volt kérdés hogy ott leszek-e én is. A két futam között eltelt egy évben Sittiből szinte szakértő lett. Névszerint tudta a szerelőket, a versenyzőket, a csapatokat, a kocsikat, a pályákat...mindent. Akkor is az ég mutatott némi jelet a hétvégére. Egy felhő sem volt, az ég mosolygott ránk.
Norbi az 5. helyről rajtolt, és az első kanyart már elsőnek vette be, és 12 kör megtétele után megnyerte a magyar futamot. Hazai pályán, telt ház előtt. Sitti akkor ismerkedett meg azzal az érzéssel hogy milyen szétordítani a hangszálait.
https://www.youtube.com/watch?v=b9S64Uy8iIs
Már akkor minden futamot nézett. Ha kellett kocsmában, vagy a munkahelyén, bárhol. Napról napra egyre jobban várta a futamokat, és magában mindig szoritott Norbinak, lehet hogy némának látszott, de belül orditott érte.
Aztán eljött a tegnap. 2013.május.5
Reggel 6kor indultunk Miskolcról, és 8 óra körül már a pályára érkeztünk. Amikor beléptünk a kapun már hallani lehetett hogy itt valami hatalmas dolog történik. Olyan hang kisérte minden léptünket hogy az halandó ember számára elképzelhetetlen. Sitti napokkal a futam előtt érezte hogy nézőszámot fogunk dönteni. Döntöttük is.
100ezer ember volt tegnap kint a pályán. 100ezer ember torkából üvöltött a NORBIII és szólt a duda. Sitti azt várta hogy mikor remeg már meg a föld a rajongóktól. Tegnap megremegett.
https://www.youtube.com/watch?v=cIwzczneUXU
A többi csapat szerelői kamerával néztek körbe. Ők sem láttak még ilyet. Az egész világ, a szaksajtók, a külföldi tudósítók arról cikkeztek hogy "Norbi, the local hero".
Az évek alatt én is rajongó maci lettem. Egy kabalamedve. Tegnap én is bekerültem az egyik csapatvideóba, ott integetek a kamerába :) Ez hatalmas öröm.
Norbi az első futamon második lett, és felállhatott a dobogóra. A második futamon az új autónak technikai gondjai voltak. Elszált a műszerfal, és a benzin is ömlött. Norbi viszont végig csinálta, és a 9. helyről indulva a 8., pontszerző helyen fejezte be a futamot.
Sittinek megint nincs hangja, és még mindig nem igazán hall sokat. De ez ezzel jár. Nekem meg megint lett rengeteg közös képem, megint fotózkodtam fűvel, meg fával. El is fáradtunk rendesen, mire hazaértünk. De csodálatos volt.
Ha csak egyszer, egy szikrányi ambíció is van benned hogy elgyere egy ilyen futamra ne gondolkodj. Ha a szikra megvan a pálya dob rá annyi olajat hogy egy életre megégeted magad a WTCC tüzével.
Az még talán érdekes lehet hogy Norbi nem autóversenyzőként kezdte. Ő csak szimulátoron, játékban versenyzet, aztán kapott egy lehetőséget kipróbálni magát. A szerencse és a tehetség olyan ritka keveréke repítette őt idáig ami szinte elképzelhetetlen. De itt van, és addig amíg ez így marad mi is megyünk. Ha kell tüzön-vizen át.
A következő magyar futam egy év múlva lesz. Már számoljuk a napokat. Jössz?
