Hetek teltek el megint azóta, hogy nem írtam. Sitti életének talán leghosszabb hetei. Most, nyugodtan, az ágyban fekve mennyire könnyű visszagondolni a napokra, mégis mennyire nehéz volt. Remélem, hogy mire a bejegyzés végére érek áttudok adni ebből a „hulla vagyok” érzésből valamit. Kemény volt.…